Az MSz Beregszászon

A Kárpát-medencei kapcsolatok valóságos kiépítésének következő állomása Beregszász.

A Magyarok Szövetsége Mozgalom H-B. megyei csoportja, (Botos Csaba megyei elöljáró vezetésével), a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hallgatói Önkormányzata és a Kárpátaljai Magyar Fiatalok Egyesülete között egy komoly, a távlatokban is igen gyümölcsöző kapcsolat kiépítése folyik.

Ennek keretében egy komplex informatikai rendszer átadása történt a magyar diákok számára. A „Főnix projekt” informatikai rendszer előnyeinek ismertetése történt meg a közelmúltban Beregszászon a Magyar Főiskola Hallgatói Önkormányzatának képviselői (vezetője Varjú Zoltán), és a Magyar Fiatalok Egyesülete részére.

Az informatikai rendszer kidolgozása és teljesen ingyenes felajánlása a magyar fiatalok részére, Bocskay József, a Főnix Projekt szponzora nevéhez fűződik.

A komplex informatikai rendszert kifejezetten magyar fiataloknak ajánlotta fel, minden ellenszolgáltatás nélkül. A fő cél az „ősi magyar szellemiség” felébresztése - az érdekek nélküli, egymás segítése minden körülmények között, - csupán annyi megkötéssel, hogy vonjanak be minél több magyar fiatalt annak a használatába, és lehetőleg az idegen nemzetiségű informatikai cégek által kínált (egyébként drága) programok mellőzésével a saját költségeiket csökkentve szabaduljanak meg a globalizált informatikai függőségtől és gazdasági szabadságot, függetlenséget vívhassanak ki.

Néhány szó Beregszászról:

A Vérke-folyó két partján, bort termő hegyek aljában húzódik meg Beregszász, ez a régi szőlő- termesztő és borászati hagyományokkal rendelkező kisváros. 1063-ban Béla király halála után birtokait fiai - Géza, László és Lampert örökölték. Ez a vidék Lampertnek jutott, és a néphagyomány úgy tartja, hogy ő alapította a Vérke partján azt a települést, amelyet később róla Lampertházának neveztek el.

Hosszú ideig a királyok birtokolták a települést. 1141-ben II. Géza a kunok gyakori betörése miatt szászokat telepített ide, s ettől az időtől Szásznak, Lampertszásznak is hívták.

1504-től írják az okmányokban a várost következetesen Beregszásznak. Beregszász Kárpátalja egyetlen magyar többségű városa. 1944-ig kisebb-nagyobb megszakításokkal Bereg vármegye székhelye volt. - Később az Árpád-házi királyok, azok fiai birtokába jutott a vidék, majd Bethlen Gábor erdélyi fejedelem tulajdonába került, aki kastélyt épített a városban. Beregszász kiemelkedő szerepet játszott a Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcban, 1703. május 22-én a város főterén bontotta ki Esze Tamás a felkelés zászlaját. Itt adta ki Rákóczi Ferenc 1705. december 20-án a felkelésre buzdító jelszavát.
A város aktív szerepet játszott az 1848-1849-es szabadságharcban.

A Trianoni békeszerződés értelmében a város Csehszlovákiához került, 1945 júniusában, akárcsak egész Kárpátalját, Ukrajnához csatolták. Beregszászban egy orosz, két ukrán, három magyar tannyelvű középiskola, egy ukrán és egy magyar gimnázium, szakközépiskola, egészségügyi szakiskola és Tanárképző Főiskola működik.

A városnak fejlett fafeldolgozó, bútorgyártó, műszer-, ruhakészítő ipara volt, üzemei azonban a jelenlegi súlyos gazdasági helyzetben nem teljes kapacitással működnek.

Jelentős a vidék borászata, a kárpátaljai borokat a Beregszászi Szőlő- és Pincegazdaságban palackozzák.
Jelentős munkát végeznek a magyarok identitástudatának fejlesztése terén a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége városi és járási szervezetei…

Izsó Mária