Hortobágy – tanyasi iskola és kollégium

A Magyarok Szövetsége Mozgalom H-B. megyei csoportja örömmel tesz eleget annak a „lelki hívásnak” amely arra késztet, hogy a még bennünk élő szerves kultúrát adjuk tovább az utánunk érkezett generációnak, a gyermekeinknek, unokáinknak.

Ezen lelki mozgató rugó késztetésére, jelenleg Hortobágy község általános iskolájának tanyai kollégiumában tanuló diákok ismerkednek a magyar szerves kultúra elemeivel. Ennek avatott ismerői és gyakorlói, kéthetente egy-két órás foglalkozás keretében viszik az ismereteket Hortobágyra.

Első alkalommal március 17-én a meseelemzés rejtelmeibe avatta be őket Réti Szabó Sándor, majd Gál Mariann és Bodnár Balázs a népi viseletek és a nemezelés ismereteit adta át a gyerekeknek. Legalább olyan élmény volt számukra a népzene megszólaltatása citerával és furulyával, amit szakavatottan Nagy Imre és Szutor András mutatott be számukra.

 

Néhány szó Hortobágyról:

A kőkorszak idejétől vannak emberi tevékenység nyomai a Hortobágyon. Az évezredek távolából köszönnek ránk, a még megmaradt, földből készült halmok, az un. kunhalmok Helységnévként már 1009-ben megemlítik. István király előbb Egernek adományozta, majd az évszázadok során kialakult települések, a tatárjárás és a pestisvész következtében elnéptelenedtek. Területeit Debrecen város vette birtokba – zálogjogon, ahol külterjes szilaj állattartás folyt. Itt virágzott fel a magyar szürke marha tartása, a lábon való értékesítése a fontos kereskedelmi útvonalon, a „sóúton”, amely az erdélyi sóbányákból itt vezetett át Budára, az útvonal mentén megépített pihenőhelyekkel, csárdákkal.

Abban az időben erdőkkel, nádrengeteggel benőtt terület volt. 1855-ben, a Tisza szabályozása után kiszáradt, jelenleg erdős sztyeppként említik. A közlekedést a megépült hidak segítették. Így épült meg 1833-ban a hortobágyi kilenclyukú híd, Povolny Ferenc tervei alapján. Itt rendezik meg az 1892. óta engedélyezett, messze földön híres, hídi vásárt.

A nép emlékezetében még elevenen él az elmúlt századok romantikája, a betyárvilág. A Hortobágy szépségét, a magyar rónát, neves íróink, költőink is megénekeltek.

A II. vh. után megváltoztak a tulajdonviszonyok, az állam vette át a Hortobágyot.

1973-ban létrejött a Hortobágyi Nemzeti Park, az ország első nemzeti parkjaként.

Az állami gazdaságok megalakulásával megindult a csárda környéki rész betelepülése, a későbbi községközpont kiépülése. Néhány év alatt felépült egy új falu, mely 1966-ban közigazgatásilag is önállóvá vált.

A környező tanyabokrokban, településrészeken élő emberek megélhetését nagyrészt az állattenyésztés biztosítja. A távoli helyeken élők gyermekei, az anyaközségben, tanyai kollégiumban, kulturált körülmények között tanulnak, készülnek fel az életre…