A magyarság megmaradásáért!

A Magyarok Szövetsége példa nélküli, több nagyvárost is érintő előadássorozatot szervezett, melynek nyitó rendezvényét „Szkítiából kijöttekről… „ címmel március 10-11-én tartották Debrecenben, a Centrum Hotel konferenciatermében.  A sorozat fő célja, hogy a magyarság minél szélesebb körben ismerhesse meg a nemzet igaz eredetét, s szerves kultúrájának, műveltségének gyökereit. Botos Csaba, a debreceni konferencia főszervezője, megnyitójában – tekintettel az alaptalan vádaskodásokra – így fogalmazott: „Az önmagáért való igazság nem lehet senki vagy semmi ellen! Csak a hazugság az, ami valami ellen való!”

A közel 400 fő befogadására alkalmas konferenciaterem mindkét napon zsúfolásig megtelt, az idősebbek mellett nagyon sok fiatal és középkorú jött el hazánk különböző településeiről, sőt Erdélyből és a Felvidékről is érkeztek részvevők. Szombaton Obrusánszky Borbála (Szkíta rokonságunk történeti bizonyítékai), Pap Gábor, aki egyben a konferencia levezető elnöke is volt (Az íjfeszítő népek képírási hagyatéka), Molnár Attila (A magyar kereszténység szkíta gyökerei), Nagy Imre (A szkíta kérdés kusán kulcsa) és Végvári József (Adalékok az úgynevezett kölcsönszavak kérdéséhez), vasárnap pedig Tóth Gyula (Szkítiától Maghrebig – a kitalált középkoron túl), Kelemen Zsolt (Harci kultúránk múltja, jelene), Makoldi Sándor (Képírás a Teremtő tér-idejében – ácsolt menyasszonyi ládáink) és Kubinyi Tamás (Szkíta ősbölcselet – Álmos és Bartók) tartottak rendkívül értékes és érdekes előadásokat.

A debreceni rendezvény civil kezdeményezésből, egy fillér állami vagy önkormányzati támogatás nélkül jött létre! Az anyagiakat sok hajdú-bihari művész alkotásainak felajánlásából illetve magánszemélyek hozzájárulásaiból teremtették elő a szervezők. (A záró beszélgetésen például egy, a Magyarok Szövetsége magát megnevezni nem kívánó tagja egymillió forintot ajánlott fel Tóth Gyula további kutatásainak támogatására!)

Folytatás május 5-én Miskolcon, majd Veszprém és Győr következik.

Ozsváth Sándor

 

Fotók: Ozsváth Sándor és Fene Kata, Varga Ferenc