Mezőgazdaság

Mezőgazdasági alapelvek

Az utóbbi évek felelőtlen politizálásának, és megalapozatlan szakmai döntéseinek hatására hazánk mezőgazdasága és az azzal szorosan összekapcsolódó élelmiszeripar nehéz helyzetbe került. Az 1994. évi Földtörvény sok szempontból hiányos, könnyen megkerülhető, és nem hatékony a nemzeti földvédelem szempontjából. A rosszul sikerült privatizáció, és az említett földtörvény eredményeképp a földbirtok viszonyok, és a bírtok méretek a mai napig rendezetlenek. Hazánk védtelenül, és kiszolgáltatott helyzetben várja a 2011-es évet, amikortól az Unió állampolgárai szabadon vásárolhatják a magyar termőföldet.
Ezért minél előbb rendezni kell a tulajdon viszonyokat a termelő eszközök, különösen a termőföld és az élelmiszer feldolgozók tekintetében.

Ezért Új Földtörvényre van szükség, amely tisztán, és félreérthetetlenül kimondja azt, hogy magyar termőföldet csak a magyar nemzetközösséghez tartozó természetes személy birtokolhat. A törvény a birtokméretek szabályozásával elősegíti a családi gazdaságok megerősödését, megszünteti a termőföld spekulációs céllal történő hasznosítását, és rendezi a tanyáknak a termőfölddel azonos beszámítás alá eső tulajdonlási viszonyait is.

A birtokforgalom szabályozására külön állami intézményrendszert kell létrehozni. Rendezni kell a bérleti viszonyokat, és örökösödési jogszabályokkal meg kell akadályozni a birtoktestek szétaprózódását.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában lévő földek állami tulajdonban maradnak, a használati joguk családi gazdaságoknak, újonnan létrejött szövetkezeteknek, önkormányzatoknak adható.

Az állami vagyon privatizációjával magán kézbe került mezőgazdasági termelő eszközök tulajdonszerzésének körülményeit minden esetben egyedileg felül kell vizsgálni. Visszaélés megállapítása, vagy a vállalt kötelezettségek be nem tartása esetén a termelőeszközök tulajdonjoga visszaszáll az államra.

Ahhoz, hogy gazdaságunk a nehéz helyzetből fejlődésnek induljon, és az erkölcsi válságon felül tudjunk kerekedni szemléletváltásra, és új gazdálkodási formák kialakítására van szükség. Össze kell fogniuk a termelés, a feldolgozás, és értékesítés szintjén a termelőknek, az élelmiszer feldolgozóknak, és a fogyasztóknak egyaránt. Az összefogás kereteit szövetkezeti formában kell megvalósítani. Az újonnan létrejött szövetkezetekben a nyereséget az üzletrészek arányában kell megosztani, a közös ügyek intézésére pedig külön testületet kell létrehozni.

A mezőgazdálkodás során a természet egyensúlyának helyreállítása érdekében, és egészségesebb élelmiszerek előállítása céljából egyaránt szükséges új környezetkímélő gazdálkodási módszerek bevezetése. A körültekintő tájhasználattal és vízgazdálkodással egyaránt növelhetjük a földművelés hatékonyságát, és a természeti környezetünk megújulását is elősegíthetjük.

Előnyben kell részesítenünk a hazai körülményekre nemesített régi, magyarfajta zöldségeinket, gyümölcseinket, amelyek sokszor ellenállóbbak az éghajlati viszontagságoknak, és a kártevőknek is. Meg kell őriznünk a jó hírű növénynemesítésünk vívmányait.

Törekednünk kell a növénytermesztés, állattenyésztés és a szerves anyag- gazdálkodás hármas egységének megteremtésére.

Vegyszermentes gazdálkodással, a műtrágyák és növényvédő szerek használatának korlátozásával csökkentenünk kell a mezőgazdaság környezeti terhelését.

Fejlesztenünk kell a munkaigényes, kézi munkaerőre alapozott szántóföldi és fóliás zöldség, valamint a gyümölcs és gyógynövénytermesztést is. Ezzel a munkanélküliség gondjain is könnyíthetünk, a természeti adottságainknál fogva megtermelt jó minőségű zöldséggel és gyümölccsel pedig kielégíthetjük a hazai fogyasztási igényeket, valamint külföldi piacokat is szerezhetünk.

Korszerű legelő gazdálkodással meg kell teremtenünk a legeltetésre alapozott állattartás feltételeit. Meg kell őriznünk értékes genetikai állományainkat, és szakszerű tenyésztési programokkal tovább kell javítani azokat.

A mezőgazdaságunk versenyképessé tételének fontos feltétele a növénytermesztés, állattenyésztés, mezőgazdasági gépgyártás, élelmiszer előállítás, hulladék újrahasznosítás területén a kutatások fejlesztése.
Az élelmiszer feldolgozás terén az élelem beltartalmi értékeire, az egészségre gyakorolt hatásaira, új feldolgozási és tartósítási módszerek kidolgozására, élelmiszer allergiák kialakulására irányuló kutatásokat egyaránt fejleszteni kell, azokra anyagilag sokkal többet kell áldozni a jövőben.

Biztosítani kell a kutatás önállóságát, és meg kell akadályozni magánkézbe kerülését.

A mezőgazdasági gépek és berendezések gyártása során a helyi igényeknek megfelelő, energiatakarékos, talajkímélő, talajkonzerváló eszközök kifejlesztése a fő cél, különböző üzemi szinteken.

Az oktatás területén nagyobb hangsúlyt kell fektetni a gyakorlati képzésre. A gyerekeket már fiatal korban el kell kezdeni a gazdálkodásra nevelni, már ekkor meg kell tanulniuk és tapasztalniuk a természet törvényeit, összefüggéseit. Az oktatásnak már néhány éves kortól a nemzeti közösségi összefogásra, és a családi kötelékek erősítésére kell irányulnia.

Részben át kell alakítani az ágazat intézmény rendszerét. Fölső szinten egy országos szintű szervező, irányító, független ellenőrző rendszer létrehozása a cél, amely a helyi igényeknek és körülményeknek megfelelően összehangolja a termelést a fogyasztási szükségletekkel.

Közép szinten az ország tájegységeinek megfelelően kialakított regionális, legalsó szinten pedig az önkormányzatok felügyelete alá tartozó helyi intézmény rendszerre van szükség.

Létre kell hoznunk élelmiszer önellátásunkat, újra meg kell alapoznunk a nagy múltú élelmiszeriparunk európai szintű elismertségét.

Össze kell gyűjteni a jó hírű termékeket, elfeledett hagyományos magyar élelmiszerek hiteles eredeti receptúráit. Le kell védeni eredetüket, és meg kell kezdeni gyártásukat.

Lehetővé kell tenni, hogy a jó minőségű ellenőrzött kistermelői élelmet háztól, piacokon, boltokon keresztül, és a közétkeztetésben is lehessen forgalmazni.

Minden eszközzel védenünk kell a belső piacunkat, a magyar termékeket versenyképessé kell tenni a hazai fogyasztók számára, és a nemzetközi piacon is.

Helyi szinten minél több önszerveződő, önellátó, önsegítő közösséget kell létre hozni, amelyek megtermelik élelmiszer szükségletükhöz az alapanyagokat, és kész élelemmé fel is dolgozzák azokat. A történelem során már többször bebizonyosodott, hogy amikor nemzetünk nehéz helyzetbe került létrejött a várva várt összefogás, amelynek eredményeképp fejlődésnek indult gazdaságunk, az emberi értékek helyükre kerültek és így egy magasabb erkölcsi szinten tovább élt nemzetünk. Ennek az összefogásnak ismét eljött az ideje.

A Magyarok Szövetsége mezőgazdasági programjának kidolgozását a természeti, társadalmi, és gazdasági törvényekre, annak megvalósítását pedig a magyar nép összefogására alapozza.